Néha csak kiülök ide a ház mellé a fűbe és csodálom a természetet, ami minden pillanatban változik. Ez az a „képernyő”, amit akármeddig nézhetsz, nem romlik tőle a szemed és soha nem unalmas. Konnektor nélkül is tölt és mindig szolgál értékes  tartalommal. Egy kis hangya kapaszkodik a fűszálon, a méhecske zümmög a százszorszép szirmain, majd kisvártatva bátran lesétál a kertbe egy őzike. Aztán belekortyolok a kávémba és rájövök, hogy minden jó úgy, ahogy most van.